Blogolj!

Te Deum – Olasz Ferenc életmű-kiállítása

Alma
Olasz Ferenc: Krisztus (Zala megye)

2016. február 27. és április 10. között látható a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjának, Olasz Ferenc fotográfus életmű-kiállítása a Vigadó Galériában. A kiállítás Olasz Ferenc számtalan szakrális témájú fotójából – Kárpát-medencei templomok, útszéli és temetői fejfák és kőkeresztek, pléhkrisztusok, alsópáhoki portrék – könyveiből és több mint száz televíziós-filmes munkájából válogat.


Képeim: meditációk… Hitről, csöndről, a lélek csöndjéről vallanak. Ezek a képek kérelmek és kiáltások egy Isten-nélküli világban. Újra kell építenünk a templomot: a Szépség és a Szeretet templomát, hogy mire Isten visszatér, akkor készen találja azt, hogy már csak a gyertyákat kelljen meggyújtani benne. A farizeusi ünnepek helyett meg kell teremtenünk az ünnepek varázsát, a Lélek ünnepeit, és meg kell teremtenünk a mindennapok szakralitását is!

Zajos, túlhajszolt életünket megszólító, meditációra hívó hangnak szánom munkáimat, vigaszul a HIT és az ÉLET mulandósága ellen." 
– vallja Olasz Ferenc, akinek fotói a nagyböjti elcsendesedésre és a húsvét örömének megélésére hívják a látogatót a Magyar Művészeti Akadémia székházába.

„A pannonhalmi apátság egyik kápolnájában a magasban találkozó kőívek tetejére – a templomba lépők számára láthatatlan helyre – virágokat
faragott a középkori mester. Az a kőfaragó teljességre törekedett, számára az volt a természetes. Ugyanennek a templomnak a díszkapujánál
tíz pár gyönyörűen csiszolt oszlop áll, melyekről úgy derült ki, hogy a barokk alkotásai, hogy a restaurátorok felfedezték: az oszlopok háta, falnak támaszkodó része – amit a templomba lépő szintén nem láthat – nincs kifaragva, rücskös.
ÉN A LÁTHATATLAN VIRÁGOKHOZ VONZÓDOM.

»…Örököse vagy őseid kincseinek, és rajtad a sor megőrizni őket«. Korán megismerkedtem Babits Mihálynak ezzel a gondolatával, és úgy érzem, hogy a mondat tulajdonképpen összefoglalója annak, amit az elmúlt évtizedekben készítettem. Hadd idézzem Ipolyi Arnoldnak, a nagyváradi főpapnak a gondolatait, aki 1861-ben akadémiai székfoglaló beszédében a következőt mondja: „Őrizzük meg emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, mert az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, saját síremlékét építi.«" 
– olvasható a kiállítás katalógusának előszavában. Összegzés ez a tárlat, s ahogy Olasz Ferenc megfogalmazza: „Életünk alkonyán kirajzolódik, hogy milyen színeket használtunk, remekművet vagy fércmunkát alkottunk... Engedtük-e, hogy a Teremtő vezesse a kezünket? Engedtük-e, hogy Isten vonásai – aki a hasonlatosságára teremtett bennünket – megjelenjenek az arcunkon?

Egyetlen tétje volt életemnek: lehet-e ellenséges közegben, magyar- és emberellenes korban szembeszállni a sötétség erőivel és felmutatni
a lélek fényét. Lehet-e képeimmel, könyveimmel, filmjeimmel valami vigasztalót mondani – mint ahogy a zene megvigasztal –, lehet-e művészettel imádkozni!"

A kiállítást február 26-án nyitja meg Dávid Katalin, Széchenyi-díjas művészettörténész.

Címkék: Hírek
http://kulturvilag.blogstar.hu/./pages/kulturvilag/contents/blog/25406/pics/lead_800x600.jpg
Hírek
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?