Blogolj!

Több volt költőnél - elhunyt Csoóri Sándor

Gyömbér

Életének 87-ik évében itt hagyott minket Csoóri Sándor, a kétszeres Kossuth-díjas költő, író, esszéista, az MMA nagydíjasa, a Nemzet Művésze. Utolsó éveiben visszavonultan élt. Hosszan tartó, súlyos betegség után érte a halál.

Csoóri Sándor

Ha csak ennyit olvasna Magyarország bármely polgára, akkor is elő tudná hívni arcát, hangját, esetleg egy-egy gyermekversét, esszéjét, felnőtt versét, közéleti megnyilatkozását. Csoóri mindannyiunk életében jelen volt.

Támadták – támadott. Ahogy egy költőhöz illik.

Zámolyon született 1930. február 3-án – ahol elemi iskoláit is végezte – földműves családban. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével Pápára került és érettségizett 1950-ben a Református Kollégiumban. Ebben az évben munkatársa lett a Pápai Néplap című újságnak, majd a Veszprém megyei Népújságnak. 1951–52-ben Budapesten az Egyetemi Orosz Intézetben orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakon tanult. Tanulmányait háromnegyed év múlva betegsége miatt kellett félbehagynia, tüdőszanatóriumba került.

1953 augusztusában 14 verse jelent meg egyszerre. Ekkor figyelt fel költészetére a kritika. 1953–54-ben az Irodalmi Újság, 1954-ben a Szabad Ifjúság munkatársa. 1955–56-ban az Új Hang versrovatának szerkesztője. 1957–58-ban tisztviselő a Lakatosipari Vállalatnál. 1958-tól szabadfoglalkozású író 1968-ig, közben 1962–63-ban a Jövő Mérnöke című lap munkatársa. 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja.

Az 1980-as évektől a szellemi és politikai ellenzék egyik vezetője, a monori (1985) és a lakiteleki tanácskozás (1987) előkészítője.

1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1988–93 között elnökségi tag. 1988-tól 1992-ig a kéthetenként megjelenő Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke. 1990-ben megkapja a Kossuth-díjat, amelyet korábban ellenzéki magatartása miatt tagadtak meg tőle. 1997-ben Sára Sándorral és Kósa Ferenccel Magyar Örökség Díjat kap a Tízezer nap című filmért.

1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke, 1992-től emellett a Hitel főszerkesztője volt.

Számos más hazai és nemzetközi elismerés mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést is. 2012-ben újabb Kossuth-nagydíjat, 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját, 2014-ben a Nemzet Művésze címet kapta meg.

Csoóri Sándor halálhírét a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte hétfőn az MTI-vel, hozzátéve, hogy a kormány a saját halottjának tekinti. 

„Csoóri Sándor halálában ott a magyarok gyásza és ott a magyarok hálája az egyszeriért, a megismételhetetlenért, ott az elmúlt keserves történelmi kor vége, és ott a reményekkel s küzdelmekkel is teli új kor kezdete is. Legyen erőnk és kitartásunk búcsúzni az embertől s vállalni az életművet” - fogalmaz az MTI-hez eljuttatott közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ, kiemelve: Csoóri Sándor „az élő lelkiismeretnek kettős felelősségét” hagyta az utókorra.

Valóban. Mindannyian szegényebbek lettünk halálával és gazdagabbak alkotásaival. A Magyar Művészeti Akadémia szellemisége keretet ad Csoóri művészetének.

Ideje lenne megértenünk. Immáron nélküle.

Címkék: Hírek
http://kulturvilag.blogstar.hu/./pages/kulturvilag/contents/blog/30198/pics/lead_800x600.jpg
Hírek
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?