Az aranytorkú kismadár, a pavilonok és a Nemzet Művészei

Gyömbér

Az utolsó negyedév is tele volt a magyar kulturális élet fantasztikus pillanataival. Azt kell, hogy mondjam: képtelenség kiválogatni a három legszenzációsabbat, de azért felidézek párat kulturális élményeim közül visszatekintésem záró részében. KULTURMEMÓRIA IV. RÉSZ

Októberben azt találgattuk, hogy kik lesznek a Nemzet Művészei.

Idén is nagy érdeklődéssel vártam – csakúgy, mint mindenki a művészvilágban és azon túl is –, hogy kik kapják a Nemzet Művésze díját. A harmadik alkalommal kiosztott elismerést a Pesti Vigadóban adták át.

Izgatottan ültem be a díjátadóra, ahol média is széles palettával képviseltette magát, és örömmel nyugtázhattam: végre egy olyan esemény, ahol nem számít a politika!

A Nemzet Művésze díjat a Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére – 2013-ban – az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából alapította.

A jeles napon – amely egyben a Magyar Művészeti Akadémia ötödik születésnapja is volt – öten váltak a nemzet művészeti kincsestárának elidegeníthetetlen tagjaivá.

AZ IDEI DÍJAZOTTAK

Bán Ferenc Kossuth-díjas építőművész, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Kalász Márton Kossuth-díjas költő, író, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Vegyes nemzetiségű, eltérő kultúrájú közösségben nevelkedett egy dél-baranyai faluban. 10 éves koráig még magyarul sem tudott, mégis magyar nyelven létrehozott életművével tette gazdagabbá a nemzeti műveltséget.

Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr

Színésznek indult, de végül operatőr lett belőle és töretlenül simogatja fénnyel az emberi arcokat és szeretné ez tenni még jó sokáig. Személyes kedvencem tőle a Maléna című film. Aki nem látta, pótolja, amint tudja, nem fogja megbánni.

Mécs Károly Kossuth-díjas színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, pályatársai szerint a legszebben beszélő magyar színész. A Nemzeti Színházban kezdte pályafutását és most újra ott kápráztatja el a nézőközönséget, rendkívül szép, férfias orgánumával és színészi tehetségével.

Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész

Apja háláját és köszönetét tolmácsolva, a díjat a művész fia, Varga Mátyás festő- és szobrászművész vette át.

Varga Imrének kétségkívül izgalmas élete volt– itt most nem is taglalnám, de aki nem várja meg jövő évi első bejegyzéseim egyikét, az addig is nézzen utána, mert nem fogja megbánni. Annyit elárulok, hogy repülőtisztként dolgozott és csak utána kezdte meg művészeti tanulmányait. Olasz és francia díjak mellett talán az összes hazai díjat birtokolja.

Bán Ferenc, Kalász Márton, Mécs Károly, Koltai Lajos és Varga Mátyás

Mindannyian megérdemelték, a nemzet méltóképpen fejezte ki elismerését e díjjal művészeti életművük előtt.

De evezzünk együtt más vizekre! A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a mögöttünk hagyott évben elbontott, évtizedekig a Városliget szégyenfoltjának számító lepusztult bódék helyére új, a Liget hagyományaihoz méltó pavilonépületek kerülnekolvashattuk novemberben a Kultúrvilágon.

Az új pavilonokat Feszl Frigyes eredeti, 1860-ban készült tervei alapján építik meg az Állatkerti körúton, a munkálatok már megkezdődtek.

Ugyan nem ez a Liget projekt legnagyobb beruházása, ám mégis nagyon látványos, hiszen óriási lesz a különbség a régi és az új között. A három új pavilonban egy hangulatos kávézó-cukrászda, egy art-shop ajándékbolt, illetve egy szabadidős kellékeket (piknikfelszerelések, szabadtéri játékok, esernyők stb.) árusító bolt kap helyet. Mindezekkel párhuzamosan megújul a terület mellett álló, most vendéglátóipari-egységként, egykor BSZKRT (a BKV elődje) épületeként üzemelő létesítmény is.

Örülök, hogy végre történik valami a Ligettel és nem csak a csatározásokról hallani. Találkozzunk az új pavilonoknál!

 

Decemberben a Kultúrvilág és a Blogstar szerkesztősége Erdélyi Lucáért izgult. A Fölszállott a páva döntője előtt már nem is bírtuk magunkban tartani.

 

Erdélyi Luca

Tettük mindezt azért, mert ez a kislány hihetetlen tisztasággal, erővel, átéléssel, korát meghazudtoló előadói képességgel mutatja be a magyar népdaléneklés legszebb hagyományait, ez által a felbecsülhetetlen magyar népdal kincseit. A tabletek, ilyen-olyan okoskütyük világában, egy maradandó, úgymond konzervatív érték mellett tette le fiatal fejjel is voksát és tehetségét, mely már önmagában megsüvegelendő.

Bár sajnos a fonók eltűntek – noha Üllésen Fonó volt a táncegyüttes neve –, mégis, Erdélyi Lucának köszönhetően elképzelhetjük, hogy miként énekeltek hagyományápoló eleink a hosszú téli estéken.

És mit ad Isten, Luca nyert! Megérdemelte.

Erdélyi Luca / Fotó: MTI-Máthé Zoltán

 

BÉKÉS, BOLDOG új esztendőt, kedves Olvasó!

http://kulturvilag.blogstar.hu/./pages/kulturvilag/contents/blog/32827/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?