Blogolj!

A vörös csillag gyújtotta lángra a Városháza tornyát

Hódmezővásárhely történetének két meghatározó eleme, a téglagyártás és a téglaépítészet, amelyet Dömötör Mihály Requiem egy téglagyárért című fotókiállításának finisszázsa is kiválóan prezentált csütörtök délután az Emlékpontban. A Város épült agyagból és tűzből című beszélgetés során Dömötör Mihály és vendégei érintették a város történetét, de szó volt még a filozófiai gondolatoknak az építészetben való tetten érhetőségéről is.

Már több mint százhúsz éve épült a vásárhelyi Városháza, amely a település egyik legjellegzetesebb épülete, melynek felújításáról a pénteki közgyűlésen várható döntés, Mucsi László építész, a városfejlesztési iroda vezetője leszögezte: az épület eredeti egységeinek jó része ma is jól látja el feladatát. A korabeli helyhatóság két helyszínt is számba vett a Városháza megvalósításáról folytatott tárgyalásokon, végül a mai Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola helyével szemben a Kossuth tér mellett döntöttek a városatyák. A tervek elkészítésével Ybl Lajos építészt, Ybl Miklós unokaöccsét bízták meg, azzal a kitétellel, hogy a vásárhelyi városházának nagyobbnak kell lennie a szegedinél és tornya is magasabb kell, hogy legyen.

Dömötör Mihály

A kivitelezéssel megbízott társaságnak tagja volt a Kovács Testvérek Téglagyára is, amelynek ma még látható maradványait Dömötör Mihály a kiállítás képein is megörökítette. A nagy építkezéshez – amelyen negyvenhárom mester és kétszáz segéd dolgozott – a téglákat a Kutasi úti gyárból szállították, és hogy gyorsabban haladjanak a munkálatokkal még egy lóvasutat is építettek a homokbányáig. Mindez abban segített, hogy röpke két év alatt építsék fel Vásárhely főterén a helyhatóság épületét.

A nyolcvan centiméter és egy méter közötti vastagságú téglafalak lehetővé tették, hogy később akár egy második emeletet is ráépítsenek, a födém legvastagabb gerendáit pedig közel egy méter átmérőjű fák törzséből faragták. A Városháza hasznos alapterülete két és félezer négyzetméter, homlokzata egy nagy focipálya területe, több mint kilencezer négyzetméter, míg a torony ötvennégy méter magas. Az épület állagát csak a pont félévnyi különbséggel bekövetkezett két tűz rontotta, az elsőt, még 1970. szeptember 4-én a toronyra felhelyezett, világító vörös csillag elektromos zárlata okozta.

A városban tilos volt a szilárd épületek létrehozása a török uralom idején, később pedig a téglaégetés a város földesura, a Károlyi család kiváltsága volt – tudatta Lőkös Györgyi, a hódmezővásárhelyi levéltár munkatársa. Az általuk épített Károlyi-ház és a Serház téglái is az uradalmi téglaégetőből kerültek ki, ahol a téglákat szalma és nádtüzeléssel készítették boksákban. Bár az 1788-as nagy tűzvész is bizonyítékul szolgált arra, hogy kevés a városban a téglaépület és a téglából készült, tűzbiztos kémény, a város csak közel száz év múltán juthatott örökváltsággal a téglaégetés jogához. Ekkor egy építési szakosztály alakult és a város számos járdáját kövezték ki téglával.

A Kovács Testvérek Téglagyára virágkorában korszerű üzemnek számított, a két gyárrészt alagút és az abban futó kis vasút kötötte össze, ahol a hetven alkalmazott között kéttucatnyi nő végezte a nehéz munkákat a préseléstől a szárításon át az égetésig. A termelés aratás idején szünetelt, hogy a téglagyári dolgozók a mezőváros földjein vállaljanak munkát a betakarítás idején. Húsz éve van Maczelka Tibor vállalkozó tulajdonába a Kutasi úti, egykori téglagyár. Maczelka elmondta: nem volt gazdaságos az akkorra elavult technológiával működött gyártás és korábban emiatt megszüntették a termelést. Dömötör Mihály azon vállalkozását, hogy a még megtekinthető részek megörökítésére viszont örömmel fogadta.

Fogantatásunkkor még nem tudni, hogy boldogok leszünk-e, szegények, vagy gazdagok, biztos csak az, hogy el fogunk múlni – fogalmazta meg a beszélgetés végén Dömötör Mihály. A fotóművész továbbá azt is elmondta, hogy a létezés egy speciális formájának megörökítésére nyílt lehetősége az egykori téglagyárban, hiszen az már nem működik, s remény sincs az újraindításra, viszont a múlt részleteit még megörökítheti a fotográfus.

Az Emlékpont galériájában látható kiállítást még március 5-ig, vasárnapig kereshetik fel a látogatók.

http://kulturvilag.blogstar.hu/./pages/kulturvilag/contents/blog/35392/pics/lead_800x600.jpg
Eseménynaptár,Hírek
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?