Blogolj!

Magyarország „öt az egyben” művésze

Gyömbér

Bertalan Tivadar Kossuth- és Életmű-díjas magyar festő, grafikus, író és látványtervező. Több mint száz magyar és külföldi játékfilm látványmestere, díszlettervezője, art direktora, továbbá táblaképek, grafikák, könyvművészeti munkák, kiállítások, „egyszemélyes” könyvek, borítók, kötéstervek, tipográfiák, szövegek és illusztrációk alkotója.  A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

1930 október 2.-án született Budapesten. A háború idején a nagyapja hegyőr volt Erdővároson – ma Erdőkertes –, ezért bátyjával ott töltötték a vakációt. A bombázások elől a két grófi kastély, az O’Donell és a Brencsán egyikébe mentek, onnan nézték a sztalinorgonák Budapest felé süvítő lövedékeit. Brencsán gróf valószínűleg festegetett – nem is rosszul, ahogy a szovjet bevonulás után a szalonban talált cafatokból látszott. A kamasz Bertalan Tivadar ott talált néhány összenyomorított tubus olajfestéket és pár ecsetet. Megpróbált festegetni vele. Így indult a művészpályája.

Középiskolába az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumba járt, de hetedik osztályos korában kirúgták disszidálás miatt. Ez 1949-ben történt. Ugyan, ahogy ment úgy jött is vissza Magyarországra, ezt mégsem értékelte senki. Kizárták az összes középiskolából. Egyedül a Barcsay utcai elit gimnáziumba vették fel, ott is érettségizett.

Mivel szeretett volna főiskolára menni, ezért a gimnázium után két évig a Ganz Hajó- és Gépgyárban dolgozott a vasraktárban. 1950-ben felvették az Iparművészeti Főiskolára – 2800 felvételizőből 15-en maradtak. Ám diploma előtt hatszor rúgták ki onnan. Mivel öt éven keresztül renitens volt, nem engedték diplomázni. Minden filmes kapott egy forgatókönyvet, a színházasok egy szüzsét, amit meg kellett tervezni. Ő nem kapott forgatókönyvet, ezért kénytelen volt magának írni egyet. Gondosan, nagy figyelemmel készítette el hozzá a látványterveket. Eljött a diplomavédés napja, amely nyilvános volt, a közönség tolongott az aulában: újságírók, szakma, rokonság, barátok. Tivadar megbeszélte a barátaival, hogy ha a második ember lement, vigyék a munkáit, és tegyék fel a festőállványokra a színpadon. A tanulmányi osztály – a párt nyúlványa, amely teljesen elvált a tanári kartól – titkára próbálta megakadályozni ezt a műveletet, de a közönség lehurrogta. A disszertáció után a Budapest Filmstúdió akkori igazgatója, Révész Miklós odalépett hozzá, és azt mondta: „Ide figyeljen fiatalember! Engem nem érdekel a maga diplomája, keressen fel a filmgyárban, és alkalmazom magát főtervezőnek!” – Így történt, hogy a többi végzős két évig asszisztenskedett, az ifjú Tivadar pedig már főtervezőként kezdte a filmes munkát. Két hét múlva, postán elküldték neki a diplomáját.

A Magyar Filmgyártó Vállalatnál ő volt a látványtervező (1955-1991). Többek között együtt dolgozott Várkonyi Zoltánnal, Jancsó Miklóssal, Woody Allennel. Sok emlékezetes magyar és külföldi film fűződik a nevéhez (https://hu.wikipedia.org/wiki/Bertalan_Tivadar). Ez a teljesítmény már önmagában is kiemelné Bertalan Tivadart az alkotók közül. Ám ő nem csak díszlet- és látványtervező, hanem képzőművész, festő, grafikus és író is, azaz egy „öt az egyben művész”.

Szinte magától értetődik, hogy nyomtatásban megjelenő regényeit, elbeszéléseit, novelláit is ő maga illusztrálja. Mások szépirodalmi munkáit is nagy beleéléssel illusztrálja, köztük Gustave Flaubert: Bovaryné (1964); Györffy László: Őrjárat az éjszakában : meseregény. (1995); vagy Paulus Lajos: Viszontlátásra, Árnika! című regénye (2005).

Tanított rajzot Újpesten, és látványtervezést a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Képeit egyéni és csoportos kiállításokon mutatja be, újabban az Újpesti Művészek Társaságával szerepel kiállításokon. Újpesten él és alkot.

Címkék: Portré
http://kulturvilag.blogstar.hu/./pages/kulturvilag/contents/blog/36801/pics/lead_800x600.png
Portré
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?