Blogolj!

XVI. Benedek 90 éves

Ma lett kilencvenéves XVI. Benedek nyugalmazott pápa, aki 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje.

Élete

Joseph Alois Ratzinger a felső-bajorországi Marktl am Innben született 1927-ben, nagyszombat napján, és mélységesen vallásos szülei még aznap megkereszteltették. Kamaszéveit a Salzburghoz közeli Traunsteinben töltötte, itt kezdett latinul és görögül tanulni, és itt iratkozott be 1939-ben a kisszemináriumba. A család mély ellenszenvvel viseltetett a nemzetiszocialista rendszerrel szemben, de semmit sem tehetett az ellen, hogy Josephet és testvérét tizennegyedik életévük betöltése után besorozzák a Hitlerjugendbe. Ratzingert tizenhat éves korában a légelhárítókhoz, a München melletti BMW gyár védelmére, később Magyarországra vezényelték. A hadseregből dezertált, rövid időre hadifogságba esett, majd 1945 júniusában bátyjával, Georggal együtt hazatért.

Joseph Ratzinger fiatalon

1946-tól filozófiát és teológiát tanult Freisingben és a müncheni egyetemen. Testvérével együtt 1951. június 29-én szentelték pappá, két évvel később Isten népe és háza Szent Ágoston egyháztanában című disszertációjával teológiai doktorátusi címet szerzett, 1957-ben Szent Bonaventura történetteológiájáról írt dolgozatával habilitált. Freisingben, majd a bonni, a münsteri és a tübingeni egyetemen tanított dogmatikát és teológiát. 1962 és 1965 között a kölni érsek teológiai tanácsadójaként részt vett a II. Vatikáni Zsinaton, 1972-ben egyik alapítója volt a befolyásos Communio című teológiai folyóiratnak. Ekkor még a reformerek közé számított, de nézetei – jóllehet a zsinat tanításai mellett mindig kitartott – egyre konzervatívabbá váltak. Az egyházi hierarchiában egyre magasabbra jutott: 1977-ben VI. Pál pápa München és Freising érsekévé nevezte ki és bíborossá kreálta.

II. János Pál pápával való közös munka

1981-ben II. János Pál pápa az egyházi tanítóhivatal, a vatikáni Hittani Doktrínák Szent Kongregációjának prefektusává nevezte ki a konzervatív nézeteiről ismert Ratzingert, aki aztán huszonnégy éven át vezette rendkívüli szigorral az egyik legbefolyásosabb vatikáni szervezetet. Ezzel egyidejűleg a Nemzetközi Teológiai Tanács és a Pápai Biblikus Tanács elnöke is volt. 1986 és 1992 között ellátta a Katolikus Egyház Katekizmusát összeállító pápai bizottság elnöki teendőit, ő terjesztette II. János Pál pápa elé a több mint 900 oldalas Új Katekizmust. 2004-ben ugyancsak az ő vezetésével készült el az Új Katekizmus mindössze 150 oldalas rövidítése, az egyszerű és világos formában megfogalmazott hittani összefoglaló.

Ratzinger és II. János Pál pápa

1982-ben lemondott a müncheni érsekségről, 1993-ban Velletri-Segni bíboros-érseke lett. 2002-ben, hetvenötödik életévének betöltése után az egyházjog értelmében be kellett nyújtania lemondási kérelmét, ám II. János Pál pápa – élve a prorogatio, azaz a meghosszabbítás jogával – hivatalában tartotta egyik legfőbb tanácsadóját. Ratzinger bíborost még abban az évben megválasztották a bíborosok dékánjának, így a katolikus egyházi hierarchia második emberévé lépett elő, az egyetlen bíborossá, aki jogosult volt a pápához való állandó bejárásra, és aki felelős lett a pápaválasztás levezetéséért is.

II. János Pál halála után

II. János Pál 2005-ben bekövetkezett halála után a bíborosi konklávé alig 26 órás – az egyháztörténet egyik legrövidebb – tanácskozása után Joseph Ratzingert választotta meg a 265. pápává. Az új egyházfő, aki 1730 óta a legidősebben, hetvennyolc évesen ülhetett Szent Péter trónjára, az első világháború alatt regnáló XV. Benedek után választotta a XVI. Benedek nevet. Személyében nyolcadik alkalommal, és 480 év után került ismét német a katolikus egyház élére, és a pápák avignoni fogsága óta először fordult elő, hogy egymás után két nem olasz pápát választottak.

XVI. Benedek pápaként

Bár sokan konzervatív fordulatot vártak, a „Cooperatores veritatis” (az igazság segítőtársai) jelmondatot valló pápa inkább fontolva haladó reformer egyházvezetőnek bizonyult. Tisztában volt azzal, hogy a katolikus egyháznak meg kell birkóznia a szekularizálódó világ kihívásaival, de úgy kell megreformálnia önmagát, hogy megőrizze identitását, évszázados hagyományait és értékeit. XVI. Benedek elődjéhez hasonlóan elutasította az abortuszt, a mesterséges születésszabályozást és az eutanáziát, ellenezte az egynemű párok együttélésének törvényesítését, a nők pappá szentelését és a cölibátus eltörlését. A pápa és egyháza számára is súlyos teher volt az egyházi személyek által elkövetett szexuális visszaélések napvilágra kerülése, amelyekért a katolikus egyházfő több alkalommal is bocsánatot kért.

Lemondása

Az idős pápa 2013. február 11-én jelentette be, hogy a hónap végén lemond tisztségéről, döntését azzal indokolta, hogy elfáradt, nem bírja tovább a hivatal ellátásával járó terheket. Római pápa lemondására az évszázadok során igen ritkán került sor. Először a 3. században, a keresztényüldözések idején a szardíniai bányamunkára ítélt Pontianus pápa cselekedett így. 1294-ben V. Celesztin pápa mondott le fél év után, mert a két évig ülésező konklávé által kompromisszumos jelöltként megválasztott idős bencés szerzetes nem tartotta magát alkalmasnak a hivatal terheinek viselésére. XII. Gergely pápa 1415-ben, a konstanzi zsinaton mondott le, hogy véget vessen a nagy nyugati egyházszakadásnak, a zsinat ezzel együtt az ellene fellépett két ellenpápát is megfosztotta trónjától.

Nagyon ritka, amikor egy pápa lemond

A nyugalmazott pápa ma már csak ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt. Szabadidejében szeret zongorázni, legszívesebben Beethovent játszik. Tíz nyelven beszélő, igen nagy műveltségű ember, enciklopédikus teológiai tudása, átfogó bibliai, skolasztikus, az egyházatyákra vonatkozó és a mai forrásanyagokkal kapcsolatos széles körű ismeretei vannak.

http://kulturvilag.blogstar.hu/./pages/kulturvilag/contents/blog/37261/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?