Blogolj!

Hé`67! címmel nyílt kiállítás a szentendrei Skanzenben

A tárlat az idén ötvenéves Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrejöttének korát idézi meg.

Nem retró kiállítást kínálunk, hanem általános korrajzot akartunk adni, felvázolni azt a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális környezetet, amelyben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrejött - mondta a megnyitón Cseri Miklós főigazgató. A tárlat arra is keresi a választ, hogy mi vezetett a Skanzen létrehozásához.
    
A társadalomtörténeti kiállítás azt a világot mutatja be, amelyben a Skanzen létrejött, a hatvanas évek végére, a hetvenes évek elejére fókuszálva.A Magtár épületében felállított térinstalláció három egységet, három témát foglal egybe: a fogyasztást, a gyorsuló világot és az ideálkép megváltozását. Az installációval érzékeltetik a Budapest és a vidék közötti erőteljes különbséget, illetve az uniformizálódás megjelenését. Az épület nagy belső terében kialakított bokszok az akkor megjelenő új épülettípusok, a kockaház, a panel formáját követik. A kockák kívül feketék, belül azonban színesek ezek a kis világok. 
    
A tematikus egységek bemutatják, hogyan változott a felhalmozás vidéken a szocializmus körülményei között, hogyan alakult át az idő fölhasználása, milyen szerepet kapott a közlekedés, a tömegkommunikáció, és milyenek ideálképek jelentek meg. A kiállítótér emeleti szintjén a "szabadság kis világait" mutatják be, azaz milyen szelepek működtek a kádári konszolidáció időszakában, melyet alapvetően az Aczél György nevével fémjelzett három T, a tilt, tűr, támogat jellemzett. A kiállítás foglalkozik a fiatalok szubkultúrájával, de az utazás témájával is, hiszen ekkor nyíltak ki részlegesen a határok. De ugyanilyen szelepfunkció jut a háztájinak a gazdálkodásban, a táncdalfesztiváloknak, tévékabaréknak a mindennapokban, és a tárlatban helyet kap az egyházak és a konszolidáló Kádár-korszak viszonya is. 
    A divat, az öltözködés azért is hangsúlyos a kiállításban, mert ekkorra válik teljessé a kivetkőzés, a hagyományos népviselet vagy a parasztpolgári viselet rohamosan tűnik el. Ugyanakkor erre az időszakra esik a népi 
kultúra felfedezése is, ekkor erősödik meg a táncházmozgalom, népviseleti motívumok kerülnek be a fiatalok öltözködésébe, s mindez egyfajta ellenállást, az uniformizálódás ellen valló demonstratív fellépést is képviselt. 

A tárlatban a korszak bútoraival, hétköznapi tárgyaival lehet találkozni, köztük olyan kultikus darabokkal, mint a Rakéta-porszívó vagy a Gazdálkodj okosan! társasjáték. A kiállítás egy része reflektál magára az 1967-es évre is, amikor Magyarországon is feltűnik a Coca-Cola, ekkor jelenik meg Örkény István Tóték című regénye, bevezetik a Gyest, és a filmművészet is számos jeles alkotással gazdagodik. A kort megidézve a korabeli moziteremben és könyvtárban változatos képi és hanganyaggal találkozhat a közönség, és azok a tárgyak is helyet kaptak a tárlatban, amelyeket a Skanzen felhívására küldtek be, ilyen például egy 1967-es báli ruha, amelyhez saját történetét is leírta a kölcsönző. 

A Skanzen Magtár épületének három szintjén, 900 négyzetméteren látható kiállítás 2018 végéig tart nyitva. 

 

http://kulturvilag.blogstar.hu/./pages/kulturvilag/contents/blog/39234/pics/lead_800x600.jpg
Eseménynaptár,kiállítás,Skanzen
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?