Blogolj!

Seuso-kincs: A magyar történelem egy szelete, ami felér egy krimivel

A Seuso-kincs, avagy a „magyarok családi ezüstje” végre visszakerült Magyarországra. A leletek útja rejtélyes, igazi filmbe illő történet, amiben gyilkosságtól kezdve, éveken át tartó pereskedésen keresztül, tanúk eltüntetéséig minden megtalálható. Hogyan küzdött több ország is a kincsekért, miért kellett embereknek meghalniuk, hogyan vette semmibe a bíróság a szakértői véleményt és miért olyan nagy szó, hogy Magyarországon vannak a leletek?

Mi is az a Seuso-kincs?

A leletek i. sz. 4. századból származnak, egy bizonyos Seuso nevű gazdag hadúr birtokában lévő ezüstedények, amelyeket az egykori Gorsium (ma Polgárdi és Szabadbattyán környéke) területén, Pannónia legnagyobb villájában találtak. Érdekesség, hogy az egyik edényen a „Pelso”, azaz a Balaton ókori latin neve és a tó körvonalai is megtalálhatóak. Ebből valószínűsítik, hogy a magas rangú tiszt székhelye a Balaton környékén volt.

Pelso, azaz Balaton az egyik edényen.

A kincsek előkerülnek

A római-kori leletek modern kori története az 1970-es évek közepén kezdődött, amikor is Seuso lakóépületének nyomait megtalálták Polgárdi környékén. A romokkal együtt edények is felbukkantak, amelyek az ottani kőbányában dolgozó Sümegh József birtokába kerültek. Sümegh nem titkolta szerzeményét, próbált vele üzletelni kisebb-nagyobb sikerrel. Nagyjából negyven darabból álló leletet talált, amely egy részét eladogatta, így hamar elterjedt a híre, hogy a fiatal kiskatona milyen értékes dolgok birtokában van. Ez lett a veszte.

Furcsa halálesetek

1980-ban egy pincében megtalálták a 24 éves Sümegh felakasztott holttestét. Eleinte öngyilkosságnak könyvelték el a dolgot, annak ellenére, hogy sok gyanús körülmény merült fel. A kiskatonának csupán négy napja maradt a leszereléséig, fiatal volt és a jövőjét tervezte, látszólag semmi oka nem volt arra, hogy végezzen magával. Családtagjai elmondása szerint nem sokkal halála előtt furcsán viselkedett, valószínűleg fenyegetés, zsarolás alatt állt, de segítséget nem kért, nem mert kérni. Halála után ráadásul vérnyomokat is találtak testén, ami szintén gyanakvásra adott okot, ám a rendőrség nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy gyilkosság történt.

Sümegh József holttestét egy pincében találták meg.

Ügye 1990-ben került elő újra, amikor a rendszerváltás során egykori katonák baleseteit és haláleseteit újra elkezdték kivizsgálni, de ekkor sem történt semmi.

Hasonlóan furcsa halála volt Kolonics Györgynek, aki Sümegh ismerőse és munkatársa volt. Ő a kocsmából hazafelé, saját borospincéjében halt meg, állítólag ételmérgezés miatt.

Nem ez volt viszont az egyetlen haláleset Sümegh körül, ugyanis még egy ismerős, aki szintén az ásatásnál dolgozott, 1981-ben felakasztotta magát. Legalábbis a hivatalos verzió ez volt. A három ember halálával kapcsolatban még mindig nem sikerült a teljes igazság nyomára bukkanni. A Seuso-kincsek története viszont megint napvilágot látott.

A kincs útja

Rejtélyes úton Bécsbe jutottak ki a leletek egy libanoni régiségkereskedő kapcsán, majd nem sokkal később Londonban bukkantak fel, ahol Lord Northampton birtokába kerültek 1982-ben. Innen a tengerentúlra, egészen Kaliforniáig szállították a kincseket, végül New York egyik aukcióján kötöttek ki, így a hosszú, kalandos út után 1990-ben láthatta először a nyilvánosság.

Lord Northampton birtokába kerültek a tárgyak a nyolcvanas évek elején.

A per

A Seuso-kincsekért több ország is perelt a kilencvenes évek elején. A résztvevők között Libanon, Horvátország és Magyarország is ott volt, de a libanoni fél viszonylag gyorsan kiszállt az ügyből, mert hamar kiderült, hogy a származási papírok, amelyek bizonyították volna a tárgyak eredetét, hamisnak bizonyultak.

Gyanús dolgok

A szakértői vizsgálatok egyértelműen bebizonyították, hogy a leletek Magyarország területéről származnak, ennek ellenére a New York-i bíróság nem vette figyelembe ezeket a bizonyítékokat. Ebből következik, hogy az esküdteket sem tájékoztatták ezekről a tényekről. A per lebonyolítása nem csak emiatt volt gyanús, hanem további esetek is enyhén szólva érdekesnek bizonyultak; mivel Sümegh nem igazán volt körültekintő a leleteket illetően, így sokan láthatták ezeket a tárgyakat még halála előtt. Ebből adódóan sok szemtanú is előkerült a tárgyalás során, és bár eltelt bő tíz év, a tanúk emlékeztek a tárgyakra annak egyediségük és különlegességük okán. Emiatt pontosan körül tudták írni, fel tudták ismerni a leleteket, amik még pontosabb képet adhattak volna az edények hollétéről vagy útjáról. Ennek ellenére a bíróság ugyancsak nem vette figyelembe ezeknek a tanúknak a vallomását sem, sőt, egyes tanúkat egyenesen eltűntettek még a vallomástétel előtt. Gyakorlatilag fogva tartották őket, nem mehettek ki szállodai szobájukból, és garázson keresztül vezették el őket, hogy még véletlenül se tudjanak az üggyel kapcsolatban nyilatkozni.

Egészen bizarr tárgyalás vette kezdetét.

Ezek után nem meglepő, hogy Magyarország a rendkívül bizarr tárgyalás során vesztesen került ki az ügyből, ráadásul több millió dollárt is ki kellett fizetnie az államnak. A beszámolók alapján a Seuso-kincsek egy része az Ecseri piacon kötött ki, egy részük pedig az Egyesült Államokban maradt. Minden bizonyíték ellenére.

Mi van most?

2006-ban Lord Northampton eladásra bocsátotta a tárgyakat. Ekkor Magyarország tízmillió euróért megvehette volna őket, de ismeretlen okok miatt ez nem sikerült.  2014-ben viszont a leletek közül 7 darab Magyarországra került, amit akkor 15 millió euróért sikerült megszerezni. Ennek részleteit 30 évre titkosították és az ügyről is csak egy nagyon szűk kör tudhatott.  

Évekig tartó alkudozássorozat után a tárgyak másik fele is hazakerült immár 28 millió euróért, ám ez nem azt jelenti, hogy teljes lenne a leletegyüttes. Elbeszélések alapján a most 15 darabos edénykészlet csak egy apró töredéke az egész kincsnek, ugyanis szakvélemények szerint többszáz darabos is lehet az ókori lelet, amelynek darabjait Magyarország továbbra is magának követeli.

Dézsy Zoltán filmrendező több alkalommal is készített a Seuso-kincsekről dokumentumfilmet (az elsőt még 1996-ban, a másodikat, a Seuso II.-t tavaly mutatták be). A 2016-os, egyelőre csak kisebb körben bemutatott filmben szó esett egy Székesfehérváron élő milliárdosról is, akinél a történelmi leletek közül tucatnyi lehet, de ezt a műkincsgyűjtő tagadta, így azoknak pontos helyéről egyelőre nem sokat tudni. Ahogy Sümegh József gyilkosának kiléte sem ismert a mai napig annak ellenére, hogy 2000-ben hivatalosan is kimondták: Sümegh József nem öngyilkos lett, hanem megölték.

Ha az elkövető nem is, de a kincs (egy része) itthon van, ami nem csupán filmbe illő története miatt lett érdekes az elmúlt évtizedekben, hanem – ami talán a legfontosabb – a kultúránk, a múltunk egy igazi értéke. 

(Fotók: részletek A Seuso-kincsek rejtélye c. filmből)

Címkék: Seuso-kincs
http://kulturvilag.blogstar.hu/./pages/kulturvilag/contents/blog/40289/pics/lead_800x600.jpg
Seuso-kincs
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?