Blogolj!

Ökrös Csaba halálával lezárult egy korszak

A zenész 59 éves korában hunyt el. A népzenészek és néptáncosok nagy családja gyászolja. Sokak szerint egy korszak zárult le.

Ökrös Csaba 1960. június 17-én született Szolnokon, a zene már egészen kisgyermekkorától végig kísérte életét, kilencévesen kezdett el hegedülni. Népzenével 1976 óta foglalkozott, akkor kezdte el népzene gyűjtését Kallós Zoltán segítségével.

Népzene a világ körül

Érettségi után Egerben tanult ének-zene-történelem szakon, majd másfél év után Bostonba hívták hegedű és magyar zene oktatására. Onnan a hazai Bartók Néptáncegyüttesbe került, ahol 10 évet töltött, miközben az Állami Népi Együttes akkori vezetője is felkérte, hogy vegyen részt az együttes munkájában és ezt örömmel elfogadta. Négy évet muzsikált az együttessel.

Az 1986-ban Zsuráfszki Zoltán által megalapított Kodály Kamara Táncegyüttes alapító tagja és az együttes megszűnéséig állandó zenésze és zenei szerkesztője volt. Az együttes zenekara az Új Stílus nevet kapta, mellyel többek között kiadtak egy nagy lemezt az USA-ban.

És létrejött az Ökrös Együttes

Ugyanebben az évben Ökrös Csaba megalapította az Ökrös Együttest Molnár Miklós (hegedű) és Kelemen László (brácsa) zenésztársaival. 1990-ben csatlakozott hozzájuk Mester László (brácsa) és Doór Róbert (bőgő). Tizenhét éven keresztül népszerűsítették a magyar népzenét koncertekkel és tanítással, itthon és külföldön egyaránt.

Az Ökrös Együttesnek hat saját lemeze jelent meg, kettő közös lemez Kallós Zoltánnal, egy közös lemez Fodor Sándor Neti kalotaszegi prímással, de sok más neves népzenésszel is közreműködtek, többek között Sebestyén Mártával, Berecz Andrással, Szalóki Ágival, Herczku Ágnessel illetve egy időben a Muzsikás együttes állandó vendég közreműködője volt lemezeken és koncerteken egyaránt.

Zene és színház

Ökrös Csaba nem csupán zenészként, hanem zeneszerzőként is remekelt; 2005 nyarán mutatták be a pilisszántói Szikla Színházban, Wass Albert Elvásik a veres csillag című színdarabját Csabai János rendezésében. 2010 tavaszán vitték színre a Duna Művészegyüttes Barocco Rustico című darabját, melyben az olasz barokk és a magyar parasztbarokk világa elevenedik meg. Az előzőt Vivaldi Négy évszak című zenéje fémjelzi, és a két, látszólag ellentétes világ zenei összekötését XVIII. századi forrásokra és magyar népzenei forrásokra támaszkodva Ökrös Csaba zenéje oldotta meg. 2011 karácsonyán volt a bemutatója Móricz Zsigmond Égi madár című regénye tévéfilmváltozatának, melynek zenéjét szintén ő írta és szerkesztette.

2011-ben a Zeneakadémia Vonós Tanszékén társhangszerként felvette a barokk hegedűt, tanára Dr. Kertész István volt. 2012-ben részt vett a Zeneakadémia által szervezett barokk hegedű kurzuson, melyet Simon Standage hegedűművész, karmester, a 17-18. század zenéjének specialistája tartott.

Tehetségére Finnországban is felfigyeltek, ugyanis 2011-ben meghívást kapott a finnországi Sibelius Egyetemtől mint zeneszerző és előadó. A magyar népzene széles repertoárjából választott darabok, valamint Kodály és Bartók szerzeményei mellett általa írt komolyzenei darabok is megszólaltak, a  Focus on Folk című koncertjén, ahol a kamarazenekar finn és magyar zenészekből állt.

Zene és oktatás

Ökrös Csabának életét nemcsak maga a zene, hanem a zenei tanítás is végig kísérte. Még 1989-ben indult tanárként az Óbudai Népzenei Iskolában, ahol tíz évig dolgozott, majd a szentendrei Vujucsics Tihamér Zeneiskolában négy évig, ezzel párhuzamosan a szigetmonostori Zöld Sziget iskolában két évig oktatott hegedűt a 6-18 éves korosztálynak.

Amikor 2007-ben elindult Magyarországon a népzene egyetemi szintű Oktatása a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, Ökrös Csaba is jelentkezett, majd 20012-ben zeneművész-tanári diplomát szerzett, és ezzel párhuzamosan 2010-től a Népzene Tanszék hegedűtanára is volt, ahol ismert és elismert kollégákat tudhatott magáénak, többek között Sebő Ferencet, Halmos Bélát, Ferenczy Ilonát vagy Pávai Istvánt. Két évvel később, 2012-ben a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolában tanított.

A közösségi médiában búcsúznak tőle a zenésztársak is, akiket megrendített Ökrös Csaba halálának híre. Kovács Péter így:

Halmos Béla, Jagudics Balázs, Barbócz Sándor, Gaál Laci, Vass Lóri, Lehmann Öcsi, Ökrös Csabi... és akiket kihagytam... Nem térek magamhoz, mi van itt... Fiatalkorom ikonikus alakjai és zenésztársak, ismerősök, barátok, táncosok... A fiatalabbaknak nem a technikai tudást kívánom, mert az náluk megvan, nem is a gyűjtések hozzáférhetőségét, mert az is megoldott... Hanem azt a miliőt, azt az életérzést, ami nekik, akik nemrégiben elhunytak és akik köztünk vannak megvolt, megvan, mert Erdélybe járva még felszedhették, megtapasztalhatták és átvehették és ez a muzsikálásukban is megmutatkozott / megmutatkozik, emiatt volt igazán élő és élvezhető a muzsikálásuk. Azt a miliőt, azt az érzést, azt a zenész-séget, amit a falusi zenész példaképek mutattak fel manapság már egyre nehezebb megtapasztalni, de megérteni (kellően, katarzisként) és értelmezni is, főleg áttenni azt a saját muzsikálásokra. Legyen sok fiatal, aki érzésből tud muzsikálni, ahogy a korábbi generációk! Mert a technika nem minden!

(forrás: papageno.hu)

Címkék: Gyász, népzene, zene
https://kulturvilag.blogstar.hu/./pages/kulturvilag/contents/blog/75236/pics/lead_800x600.jpg
Gyász,népzene,zene
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?