hirdetés
Blogolj!

Szomjas György, kultfilmek mestere, a Káli-medence "őrzője"

Szomjas György filmrendező nevét még az is ismeri, aki nem kimondottan jártas a régebbi magyar filmek terén, hiszen neve immár hosszú évtizedek óta rendszeresen felbukkan, munkássága megkerülhetetlen a hazai filmes szcénában.

Nem véletlenül, hiszen Szomjas már több mint negyven éve van a pályán. A rendezőnek kiváló érzéke van a különböző műfajokhoz, erőteljesen és határozottan mutat be témákat, nem csapong, tiszta, egyértelmű stílusa.

Ha végig nézünk munkásságán, látni, hogy a zsánerek közti ugrálás kimondottan jól áll neki, például biztos kézzel nyúlt egy igazi vadnyugati jellegű sztorihoz, így született meg az első magyar eastern 1976-ban a Talpuk alatt fütyül a széllel.

Majd 1981-ben jött a zúzás, a kőbányai prolik és Bill, na meg Hobo és megszületett a már klasszikussá vált szennyes, blues-os Kopasz kutya.

Nem sokkal később már 1985-öt írunk, tombol a szocializmus, éljenek a panelrengetegek és az „okosba’ megoldjuk” helyzetek. A Falfúró zseniális szatíra, ami tökéletesen visszaadja ennek a korszaknak a fojtott levegőjű hangulatát.

Újabb évtized, újabb kultfilm az 1992-es Roncsfilmmel, ami ezúttal a ’nyóckerbe” visz el minket, annak minden roncsolásával és bájával, egy kicsit tímárpéteresen, de a pontos-gúnyos korrajz megmarad.

Szomjas György a filmszatírák mellett számtalan dokumentumfilmet és tévéfilmet is készített, amik elsősorban a magyar népzenéhez kapcsolódnak. Így többek között Országos Táncháztalálkozóról (Szabad a tánc, 1990.), Zerkula János erdélyi prímásról (A szívben még megvan, 1994.), Pál István nógrádi dudásról (Pista bácsi, dudáljon kend, 1995.), magyar zsidó népzenéről (Szól a kakas már… 1992.) és amerikai népzenészekről (Amerikába jöttem, 1996.), valamint kalotaszegi (Hej, Kisandrás, 1997., Neti Sanyi, 2000.) és cigány zenészekről (A szászcsávási banda, 2001.) készültek filmjei az elmúlt évtizedekben.

A rendező 1995 óta a Magyar Film- és TV-művészek Szövetségének főtitkára, 1999. óta az Európai Filmakadémia tagja. 1998-ban Balázs Béla-díjban részesült, 1996-ban Kiváló Művész, 2005-ben pedig megkapta a Kossuth-díjat.

Káli-medence, a szívünk csücske

Szomjas a filmeken túl a Káli-medence meghatározó alakjává is vált a hetvenes években. Somogyi Győzővel, Rohály Gáborral és Sonevend Imrével, akik 1979-ben megkeresték az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt, és javaslatot nyújtottak be a Káli-medence védetté nyilvánítására. Csete György - aki ekkor a Hivatal építésze volt - ajánlotta egy egyesület alapítását. Ebben az időben az egyetlen megtűrt forma a „Baráti Kör” volt. Átvették a már működő „Őrség Baráti Köre” szabályzatát és megalakították a „Káli Vidék Baráti Körét”. Azonban se a természetvédelmi Hivatal, se más intézmény nem vállalta el a „felügyelő hatóság” szerepét, így a Baráti Kör egyelőre illegálisan működött, majd 1984. december 31-én Tájvédelmi Körzetté nyilvánították a Káli-medencét és ezzel egy időben törvényesítik a Baráti Kört, végül megalakult a Káli-medence Környezetvédelmi Társaság, melynek 1993-tól Szomjas György lett elnöke.

Közgyűlés Kővágóörsön Cseh Tamás házában, 1986 Fotó: kalihirado.hu

Szomjas Györggyel az idei KŐFESZTEN lehet találkozni augusztus 9-én, délután 5-től, illetve augusztus 10-én fél 6-tól.

További információk a fesztivál Facebook oldalán és Instagramon.

https://kulturvilag.blogstar.hu/./pages/kulturvilag/contents/blog/75426/pics/lead_800x600.jpg
film,Kőfeszt,Szomjas György
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Kapcsolódó blogbejegyzések

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?