hirdetés
Blogolj!

András Ferenc a sikergyáros rendező

Harmincnégy film, számtalan hazai és nemzetközi filmes elismerés, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, Balázs Béla- és Kossuth-díj, valamint filmklasszikusok kötődnek nevéhez, amivel egycsapásra beírta magát a hazai filmtörténetbe.

András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten, de gyerekkorát a Balaton-felvidék és legfőképp Sümeg városa határozta meg, ugyanis első mozgóképes élményeit itt szerezte. Később, amikor a fővárosba kerülve már önállóan járt moziba, a korabeli magyar filmsikerek (pl. Mágnás Miska, Liliomfi) mellett az olasz neorealizmus alkotásai hatottak rá nagy erővel. Legjelentősebb élménye mégis egy lengyel film: Andrzej Wajda Hamu és gyémánt című remekműve.

A filmművészet iránti fokozott érdeklődése előbb a televízióba vezette – 1962 és 1966 között dolgozott ott –, majd 1966-ban a filmgyárba került, ahol az I. Stúdióban rendezőasszisztens lett. Forgatott többek között Ranódy László, Fábri Zoltán, Máriássy Félix, Sára Sándor mellett. A felsoroltakon kívül Makk Károly gyakorolt hatást későbbi rendezői pályafutására.

1969-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1973-ban szerzett rendezői diplomát. Bekapcsolódott a Balázs Béla Stúdió munkájába; ott rendezte Dózsa népe című ironikus szemléletű rövidfilmjét.

Első film, első átütő siker

Első egész estét betöltő filmjét (Veri az ördög a feleségét) meglehetősen mostoha körülmények között forgatta, például nem kapott elegendő nyersanyagot, minden centiméternyi celluloiddal takarékoskodnia kellett a stábnak. Ennek ellenére filmjével egyből berobbant a nemzetközi filmes világba. Az alkotásnak olyan sikere volt, hogy amikor az utcán ment Budapesten, Mándy Iván író kalapot emelt előtte, Örkény István pedig sorra ajánlotta számára a megfilmesítésre váró témákat. Sőt, olyan jó kapcsolatba kerültek, hogy András Ferenc olvashatta el először Örkény halála előtt írt, Forgószínpad című művét.

Parkolópálya után Dögkeselyű

A filmrendező sorsát meghatározta, hogy a Veri az ördög a feleségét sikere után aláírta a Charta 77-et. (Ez az akkori csehszlovák ellenzék közzétett politikai nyilatkozata volt. A Charta vezetői ellen hozott bírósági ítéletek miatt szolidaritási akciókat, aláírásokat indítottak el több helyen, így Magyarországon is.)

András Ferenc parkolópályára került egy ideig. A kenyerétől ugyan nem fosztották meg, hiszen forgathatott. Ekkor készült a Végkiárusítás című tévéfilmje, ami akkor példátlanul magas, 3,5 milliós nézettséget produkált a televízióban, de nagy mozifilmhez nem engedték oda utasításra. Ezek után forgatta le a Dögkeselyűt Cserhalmi György főszereplésével, ami talán az egyik legsikeresebb és legjobb filmje lett és mai napig hivatkozási pont.

A második film és második nagy siker után jött A nagy generáció 1985-ben olyan nevekkel mint Eperjes Károly, Udvaros Dorottya és Cserhalmi György. András Ferencnek ez a filmje már nem aratott olyan sikert, mint a korábbi kettő. A közönség egy része, főként a hangadók, saját életkudarcuk tükörképét látták viszont a vásznon, ezért fordultak el tőle, viszont mondanivalóját, a keserű nosztalgia és kritikus hangvételét András olyan jól és hatásosan mesélte el, hogy munkásságában megkerülhetetlen ez az alkotás.

A rendező három meghatározó filmjéről így beszél:

A Veri az ördög a feleségét a szerelemgyermekem, A nagy generáció rólunk szól, az én történetem is, a Dögkeselyű pedig egy szerencsecsillagzat alatt született, amikor minden összejött. Kristályosodik, letisztult üzenetében, folyamatosan játsszák. Nem akarok álszerény és szerény sem lenni, amikor készülnek tízes-tizenötös listák, összeállítások a legjobb magyar filmekről, a Dögkeselyű szinte mindenhol szerepel.

És ha már A nagy generáció, akkor kihagyhatatlan A Nagy Generáció, azaz András Ferenc és alkotó- és pályatársai, vagyis olyan nevek, akik nemcsak kollégák, de barátok is voltak, többek között: Bereményi Géza, Szomjas György, Cseh Tamás és Sára Sándor. Akik megpróbálták összetartani azt az alkotói közeget, amit a rendszer olyan sokszor megpróbált ellehetetleníteni, és talán ez is az oka annak, hogy Balaton-felvidéken próbálták megalkotni a „hazai Hollywoodot”:

Ez Európa egyik legszebb tája, nekem szülőföldem, mindenem. Miután ebben a régióban, Sümegen nevelkedtem, számomra ez a legszebb. Itt vagyok otthon, ez az én világom (…) Amikor ide jöttünk, egy új Hollywoodot képzeltünk el Sára Sándorral, Kende Jánossal, Kardos Istvánnal, Kardos Ferenccel, Lugossy Lacival, Szomjas Györggyel, Bereményi Gézával, Erőss Tamással, Kállai Sándorral, Cseh Tamással, Gödrös Frigyessel és Cserhalmi Gyurival. Minden tekintetben egymáshoz a lehető legközelebb éltünk közel húsz éven át, és én úgy érzem, ez azért volt nagyon hasznos az egész magyar filmes társadalom számára, mert összetartotta a kritikus időkben a filmszakma egy bizonyos részét. A csapatunk egy része átment az égi műtermekbe, mi pedig, akik itt maradtunk, nagyon-nagyon érezzük a hiányukat.

Ha szeretnél találkozni András Ferenccel, akkor ezt megteheted a KŐFESZTEN, augusztus 10-én.

További információk a fesztivál Facebook oldalán és Instagramon.

(forrás: veol.hu, hvg.hu, mma.hu)

https://kulturvilag.blogstar.hu/./pages/kulturvilag/contents/blog/75751/pics/lead_800x600.jpg
András Ferenc,film,Kőfeszt
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?