Blogolj!

Káel Csaba, a kultúra nagykövete

Legyen szó filmről, videóklipről, operáról, vagy akár egy kulturális fesztivál megrendezéséről, Káel Csaba mindenben a lehetőséget és a minőséget látja. Harminc éve van a pályán, sikert sikerre halmoz, világsztárokkal dolgozik és értéket teremt.

1986-ban építőmérnökként végzett, majd pár évvel később, 1989-ben már a Színház- és Filmművészeti Főiskolán film- és tv-rendező szakon szerzett diplomát. Azóta rendez, tanít, a Müpa vezérigazgatója, a Budapesti Tavaszi Fesztivál elnöke. Az építés bár megmaradt, de nem az épületek, hanem a kultúra terén.

Nem csoda, hogy végül nyolcvanas években a film és tévé világában maradt, hiszen olyan tanárai voltak, mint Makk Károly, Szabó István, Gazdag Gyula, Ragályi Elemér és Illés György. Ennek ellenére a többszáz reklámfilm, videóklip, játék- és dokumentumfilm mellett több mint negyven operát állított színpadra külföldön és itthon, valamint operafilmet is rendezett.

Zene, tévé, oktatás

1989 és 1991 között a Balázs Béla Filmstúdió vezetőségi tagja volt, 1995 és 1998 között a Független Magyar Producerek Szövetségében volt jelen, majd 1997-ben megalapította és executive producere lett a Z+ Magyar Zenei Televíziónak. 2001 és 2002 között a Millenáris Teátrum és tévéstúdió művészeti tanácsadója lett, 2005-től a Művészetek Palotája művészeti tanácsadójaként az operaprogramok szerkesztőjeként dolgozott.

2006 és 2007 között a Novus Művészeti Iskola osztályvezető tanára lett, majd a Werk Akadémián oktatott. 2011-ben vált a Müpa vezérigazgatójává, 2013-ban pedig kinevezték a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál operatív testületének elnökévé. 2014-től az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja.

Filmjei elsősorban dokumentum- és portréfilmek. Készített filmet többek között Kárpáti György vízilabdázóról, a Kodály Táncegyütteséről, Tokody Ilona operaénekesről, Bartók Béláról, illetve megrendezte 2003-ban a Bánk bán című operafilmet, melynek Zsigmond Vilmos volt az operatőre.

A közös munka nem volt véletlen, ugyanis Káel Csaba már régi barátságot ápolt az Oscar-díjas operatőrrel.

Zsigmond Vilmos, a barát

Már korábban is ismertem, frissen végzettként asszisztense voltam egy filmben, amit ő rendezőként jegyzett – azt mondta, soha többé nem fog rendezni. Viccesen megemlítettem neki, hogy ha valaha forgatok majd egy filmet, szeretném, ha ő lenne az operatőre, amit meg is ígért. Amikor 2000-ben fölhívtam a Bánk bán-film kapcsán, felemlegettem neki ezt, és el is vállalta. Nagyon érdekelte a zenés film műfaja, addig csak a rock területén forgatott hasonlót. Hazajött, és ez lett az első magyar játékfilmje – ráadásul olyan helyszíneken forgattunk, ahol felnőtt, így például a Tisza-parton. Gyönyörű a nyitó képsorok impresszionista látványa, ahogyan a Tisza-parton felszáll a hajnali köd, és átszűrődnek a fények. Még arra is emlékezett, hogy milyen időpontban kell ehhez forgatni!

- mesélte Káel Csaba, hozzátéve, hogy Zsigmond Vilmos élete végéig büszke volt erre a filmre.

Mivel Káel Csaba is a filmezés, a kultúra világából jött, így szívügyének érezte azt, hogy a nagyközönség Zsigmond Vilmos munkásságát ne csak a vásznon, hanem szó szerint testközelből is megismerje. Ehhez kiváló alkalom volt a Budapesti Tavaszi Fesztivál, illetve az operatőr 85. születésnapja:

Amikor 2003-ban kint voltam nála, láttam, hogy a garázsában mennyi előhívatlan negatív és elkészült fotó van. Itt fogant az ötlet, hogy érdemes lenne ezeket – legalább egy részüket, ez csak a jéghegy csúcsa – bemutatni egy kiállításon, majd közös barátunk, Romwalter Richie keresett meg egy konkrét elképzeléssel, amit egy szakmai stábbal kidolgoztunk és a Budapesti Tavaszi Fesztiválon meg is valósult a Ludwig Múzeummal közös szervezésben. A kiállítás óriási siker volt, és mivel úgy terveztük, hogy a mester 85. születésnapja is beleessen a tárlati időszakba, ezt is meg tudtuk ünnepelni – külön öröm, hogy ő maga is jelen volt.

Káel Csaba Zsigmond Vilmos emlékét és örökségét az operatőr halála után is ápolja, ugyanis többek között ő az egyik zsűritagja a Kovács László és Zsigmond Vilmos Operatőr Versenynek.

Opera, világsztárok és siker

Káel Csaba nem csupán a Müpa vezérigazgatója, hanem a főváros legjelentősebb kulturális fesztiváljaiért (Budapest Tavaszi Fesztivál, CAFe Budapest) felelős operatív testület vezetője, illetve a Budapest Ritmo világzenei fesztivál megalkotója. Ennek tükrében pedig minden adott ahhoz, hogy évről évre nagyszabású rendezvényekkel és programokkal színesítse a hazai kulturális élet palettáját.

A Budapesti Tavasz Fesztivál prémiumfesztivállá nőtte ki magát, a Müpa pedig az elmúlt 15 évben Európa egyik legfontosabb kulturális központjává vált. Káel Csaba pedig ehhez méltón dolgozik azon, hogy a világban egyre több helyen ismerjék az intézmény nevét. Az ő igazgatása alatt a Müpa 2016-ban minden korábbinál sikeresebb évet zárhatott, a fellépők között világhírű operaénekesek és művészek vannak a mai napig, az előadások pedig nemzetközi szinten is sikeresek.

Munkásságát 2011-ben a Magyar Művészetért díjjal jutalmazták, ebben az évben megkapta a Tony Curtis-díjat is, majd 2012-ban a Pro-Turizmo díjat, 2013-ban a Nádasdy Kálmán-díjat. 2017-ben Érdemes Művész, 2018-ban Budapest kulturális és turisztikai nagykövete, a Francia Becsületrend lovagja és szintén tavaly kapta meg a Magyar Érdemrend középkeresztjét.

(borító: szinhaz.org, interjúrészletek: llyodmagazin.com)

https://kulturvilag.blogstar.hu/./pages/kulturvilag/contents/blog/82703/pics/lead_800x600.jpg
fesztivál,film,Káel Csaba,kultúra,opera,zene
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?