Blogolj!

A Rákóczi-kultusz és ami mögötte van

II. Rákóczi Ferenc kiemelkedő személyiség, történelmi figura és a mai napig hivatkozási pont. De mi áll a Rákóczi-kultusz hátterében? Erről és sok másról esett szó csütörtökön a Magyar emigráció és a nemzetközi kapcsolatok alakulása Rákóczitól napjainkig című konferencián Budapesten, a Gül Baba kulturális központban.

Bő száz évvel ezelőtt volt akkora méretű Rákóczi-megemlékezés, mint idén. Akkor, azaz 1906-ban a fejedelem és harcostársai földi maradványait hozták haza Törökországból és helyzeték végső nyugalomra Kassán.

Idén pedig a Rákóczi Emlékév keretén belül Tusnádfürdő után már második alkalommal tartottak előadást és kerekasztal-beszélgetést a Gül Baba türbéjénél. Az eseményen Schaller-Baross Ernő, a Miniszterelnökség nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára is felszólalt, aki egy mondatban összefoglalta Rákóczi személyének fontosságát:

II. Rákóczi Ferenc kiemelkedő személyisége, egyben jelképe és tükörképe a magyar történelem vérzivataros időszakának.

„Istennel a hazáért és a szabadságért”

Rákóczi jelmondatához hűen cselekedett egész életében, e három alappillér határozta meg tetteit, emellett pedig nem elhanyagolható szempont az sem, hogy világlátott ember volt, aki ismerte és értette az korabeli Európa szellemiségét. Ennek köszönhetően Magyarország helyzetét is könnyebben átlátta és arra törekedett, hogy a nemzeti értékeket megtartva egy európai politikát valósítson meg.

Hitte, hogy egy népnek belülről kell építkeznie az igazi fejlődés érdekében. Erős elhivatottsága pedig a XXI. század emberének is példaként szolgálhat:

Rákóczi eszméjéből merítettek erőt '48 hősei, '56 forradalmárai, de nagysága, jelleme korunk fiataljait is vezérelheti

- fogalmazott Schaller-Baross Ernő.

Kultusz és összetartás

A Rákóczi-kultusz már a szabadságharc idején kialakult, majd amikor 1786-ban megtalálták Mikes Kelemen Törökországi levelek című művét, ez csak tovább fokozódott. Ez az irodalmi alkotás egy fontos eleme, lenyomata volt a Rákóczi-emigrációnak.

Bár sok vita szól arról történészek között, hogy a fejedelem vajon bujdosó vagy száműzött volt, abban mindenki megegyezik, hogy Rodostó egyszerre volt szellemi és diplomáciai központja Rákóczinak, ami a jelenben is segít a magyar-török kapcsolatok megtartásában és erősítésében.

Szalai István, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány vezérigazgatója is kihangsúlyozta a konferencián, hogy ahhoz, hogy egy nemzet meg tudja érteni és meg tudja élni kultúráját a mindennapokban, a történelmet is érteni kell.

Ahhoz, hogy két ország kulturális diplomáciáját meg tudjuk élni maximálisan, érteni kell a két ország történelmének valamennyi pontját

- mondta, hozzátéve: ezért tartják feladatuknak történelmi beszélgetések, tudományos párbeszédek kezdeményezését, és ezért döntöttek úgy, hogy a Rákóczi Emlékév Testülettel közösen Rákóczi koráról, történelmi és nemzetközi jelentőségéről eseménysorozatot indítanak.

A parlament tavaly november 27-én döntött úgy, hogy a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc emlékének szenteli, erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából. Az Országgyűlés teljes egyetértésben döntött erről, ami azt mutatja: II. Rákóczi Ferenc a történelem olyan személyisége, aki máig összeköt minden magyar embert.

https://kulturvilag.blogstar.hu/./pages/kulturvilag/contents/blog/83985/pics/lead_800x600.jpg
Eseménynaptár,Gül Baba kulturális központ,II. Rákóczi Ferenc
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?