Blogolj!

Meghalt Yona Friedman, világhírű magyar származású építész

96 éves korában meghalt Yona Friedman magyar származású francia építész, akit a modern építészetelmélet egyik legnagyobb alakjának tartottak - derült ki a tervező hivatalos Instagram-oldaláról.

Friedman az egyik leghíresebb élő magyar művész volt, ám itthon mégis csak kevesek ismerik a nevét. Kevesen mondhatják el magukról, hogy az 1950-es és 1960-as évek oszlopos építész-teoretikusai voltak, az építész a városlakók jövőbeli évszázadairól egyszerre volt képes merészen és utópisztikusan, mégis a realitás mezsgyéjén gondolkodni.

Érdekesség, hogy a több mint félévszádot átívelő fantasztikus életműve főként a városterveiből, manifesztumaiból, vagy akár egyéni felhasználóknak készült képregény-útmutatóiból épült fel és nem a megépült architektúráiból.

Yona Friedman 1923. június 5-én látta meg a napvilágot Budapesten még Friedman János Antal néven. 1945 és 1948 között tanult a M. kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az egyetemi évek alatt pedig még Kozma Lajos irodájában is gyakornokoskodott. A Yona nevet 1944-ben vette, amikor részt vett a cionista ellenállásban. Később emigrált Izraelbe, ahol a haifai Technionon tanult tovább, itt tett rá nagy hatást Konrad Wachsmann utópista tervező, az ipari előregyártás forradalmasítója.

1956 sorsfordító év volt a számára,  pontosabban a CIAM X. kongresszusa, ahol ´Manifeste de l´architecture mobile´ címen először szólalt fel a társadalom által alakítható várostervezés koncepciója mellett.

Miután filozófiájának több követője is akadt, Friedman később megalapította a Mobil Építészet Kutató Csoportot, amely később a szakember leghíresebb teóriájává vált.

Yona Friedman városterve 1958-59-ből

Bemutatkozó projektje a La Ville Spatiale, az Űrváros kidolgozása volt. Ez egy arra irányuló várostervezési elképzelés volt, hogy a jövőben az emberek számára flexibilis, a későbbi idők folyamán is könnyen „újrahasznosítható" struktúrák, urbanisztikai megoldások szülessenek.

Az elképzelés főbb irányelvei szerint egy városban az épületeknek a lehető legkisebb felületen szabadna csak érintkezni a talajjal, emellett a szerkezetük szétszerelhető és áthelyezhető lenne, az egyéni lakó pedig az idő során könnyedén átalakíthatja otthonát és környezetét.

Ezek az űrvárosok több egymástól független szintre rétegeződnének, melyben az alsó réteg teljes mértékben a gyalogosoké és közintézeteké lenne. 

Friedman az UNESCO-program részeként útmutató képregényeket is tervezett az Afrikában, Dél-Amerikában és Indiában élő, rászoruló emberek részére, hogy könnyen érthető és egyszerű gyakorlatokat sajátíthassanak el környezetük fejlesztéséhez.

A világhírű építész természetesen szülőföldjének sem fordított soha hátat: a nyolcvanas években nemzeti színházat tervezett Budapestre, mások mellett pedig  még a Széchenyi Akadémia tiszteletbeli tagja is volt. A Ludwig Múzeum 2011-ben rendezett nemzetközi viszonylatban is jelentős retrospektív kiállítást munkásságából.

(Fotók: epiteszforum.hu)

https://kulturvilag.blogstar.hu/./pages/kulturvilag/contents/blog/90778/pics/lead_800x600.jpg
építészet,Gyász,Hírek,Yona Friedman
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?