Blogolj!

TRIANON ANZIX / 100 rajz – 100 mondat

Sárkány Győző Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész, Érdemes Művész könyvbemutatóval egybekötött Trianon Anzix című kiállítása ma nyitja meg kapuit.

A kiállításon a 100. évfordulót 100 fekete-fehér grafikai lap idézi meg. Az országot ért döbbenetes emberi és területi veszteség drámaiságának erőteljes kifejezést ad az egymás mellé helyezett kompozíciók sötét-világos ritmusa.

A művész nem az általában szokásos narratív közelítésmóddal dolgozza fel a témát, célja a történelmi tragédia nemzeten túli, világtörténelmi méretben történő szemlélete. Ez a látásmód lehetőséget ad arra, hogy saját történelmi drámánkat az emberiség történetének folyamán számtalanszor megtörtént tragédiákkal együtt, közös élményként éljük át.

A trianoni békeszerződést 1920. június 4-én írták alá az első világháború győztes nagyhatalmai és Magyarország képviselői. A döntés értelmében Magyarország területe a csaknem 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent. Immár 100 éve nekünk, magyaroknak mást jelent a nemzeti összetartozás kérdése. Bár Európa számos nemzetének él egy része más országok kisebbségeként, a magyarság feldarabolt helyzete eltér ezektől. Trianon előtt a csángó magyarokat leszámítva nem volt határon túli kisebbségi magyarság, a békediktátumot követően, egyik napról a másikra a magyar lett a legnagyobb európai minoritás. A trianoni béke igazságtalan volt, és ezt azok is tudták, akik tető alá hozták. Nagyon is jól tudták azok is, akik haszonélvezői voltak: a szlovákok, a románok, a szerbek és a többiek.

Ha felidézzük a hajdani állásfoglalásokat, láthatjuk, hogy nemcsak mi, magyarok ítéltük döbbenetesnek a határok átrajzolását. Már a kortársak is azon a véleményen voltak, hogy Magyarországot Trianonban "nem megbüntették, hanem kivégezték". Az országvesztés társadalmi léptékű sokkot váltott ki.

Trianonnal végső soron senki sem járt jól, még a látszólagos győztesek sem, ezért ideje, hogy közösen számoljuk fel a máig ható káros következményeket, a magyar kisebbségi közösségek diszkriminációját.

A nemzeti összetartozás erősítése tehát minden magyar közös feladata, felelőssége.

Különösen nagy öröm, hogy az egyik legkiválóbb kortárs magyar grafikusművész, Sárkány Győző a Trianon anzix - korábbi műveihez hasonlóan - nem illusztrálni vagy értelmezni akarja a konkrét történelmi eseményt, hanem kitágítva annak vonatkozási körét megmutatni, hogy egy-egy történelmi tragédia világtörténelmi és egyetemes vonatkozásban is értelmezhető. Köszönjük, Művész Úr!

- összegez Németh Zsolt országgyűlési képviselő / az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke.

Trianon Anzix című kiállítás és könyv számos ponton társítható a 2017-ben, a reformáció 500. évfordulójára rendezett Bálványok bukása / 50 rajz - 50 gondolat című kiállításhoz és annak kísérő kiadványához. A korábbi „fehér könyv” kiegészítő párdarabjaként jelenik majd meg a „fekete könyv”.

A kiállítás és könyvbemutató időpontja: 2020. június 4. (csütörtök) A38 hajó, Budapest  

 

 

https://kulturvilag.blogstar.hu/./pages/kulturvilag/contents/blog/95848/pics/lead_800x600.jpg
kiállítás,Könyvbemutató,Trianon
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?