Blogolj!

100 éve született Karsai Zsigmond, a népművészet mestere

Festőművész, népművelő és a néptánc-mozgalom kiemelkedő alakja. Karsai Zsigmond a népművészet világában egy igazi ikon, aki bár már lassan 10 éve nincs közöttünk, emléke és munkássága a mai napig a kultúra része. 

Karsai Zsigmond életébe igen hamar beköszöntött a művészetek iránti érdeklődés, és a földművelésből a festészet világába vetette bele magát. Húszas éveiben már a kolozsvári Nemzeti Színházban díszletfestőként dolgozott, ezzel párhuzamosan pedig Szolnay Sándor szabadiskolájában tanult festészetet.

A kezdetek

Képzőművészeti tanulmányait Budapesten folytatta, ahol Burghardt Rezső lett a tanára. Tanulmányaiba beleszólt a történelem: 1944-ben hamarabb befejeződött a tanév, így bátyájnak segített a gazdálkodásban, Pécelen, Locsodpusztán. A nyilas érában be kellett vonulnia, katonáskodott, míg amerikai fogságba nem esett, 1945 októberében került haza. Rövid ideig a budapesti Teleki Diákotthonban lakott, végül beiratkozott a Képzőművészeti Főiskola második év folyamára, de szén- és ablakhiány miatt a Főiskolát bezárták, ezért újra bátyjához tért vissza. Innentől kezdve egyfolytában Pécelen élt. Ebben az időben házasodott meg és vette feleségül Rózsa Máriát, aki haláláig hűen segítette férje munkásságát.

Karsai Zsigmond, a festőművész

Pécel Karsai Zsigmond életének több szempontból is meghatározó helyszíne volt, ugyanis nemcsak otthont jelentett neki, hanem a Szemere Pár Művelődési Ház igazgatójaként is dolgozott a városban 1957 és 1965 között. 1965-ről 15 éven át a Népművelési Intézetben dolgozott és a Vizuális Művészeti Osztály munkatársaként bejárta az egész országot, segítve a képzőművészeti szakkörök vezetőinek munkáját. Ebben az időszakban művésztelepek, alkotótáborok szervezésében vett részt, ráadásul a Tokaji Művésztelep egyik vezetője is volt.

Egész életében folyamatosan dolgozott péceli műtermében, kiállításai pedig már a hetvenes évektől kezdve mindig nagy kulturális események számítottak. Karsai természetelvű festőnek tartotta magát, elsősorban a tájak, szülőföldjének, Erdélynek nép hagyományai, Pécel és Tokaj környékének szépsége ihlették meg.

Ahogy festészetében Pécel volt a meghatározó pont, úgy Lőrincréve népművészetének megőrzése is fontos cél volt Karsai számára: munkásságának átadásával az egész magyar folklórtudományt gazdagította. A hetvenes évektől dalaival, táncaival jelentős szerepet játszott az ifjúság folklór iránti érdeklődésének fölkeltésében, a táncház mozgalom elindításában, éltetésében.

Az ő kezdeményezésére indult el Pécelen 1980-tól a „lőrincrévi bálok” majdnem máig folyamatos vonulata, melyeken népművész barátai közreműködésével a magyar és erdélyi népművészet együttes megélése generációk meghatározó közösségi élményévé vált.  

Karsai Zsigmond és a néptánc-mozgalom

Tehát Karsai Zsigmondot nemcsak a festészet szippantotta be magába, hanem már 1943-ban a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének kollégiumának tánccsoportjába is rendszeresen ellátogatott, ahol fel is figyeltek tehetségére. Molnár István ekkor készített különös eredeti táncairól és dalairól fonográf-felvételeket, majd ezzel el is kezdődött Lőrincréve és Karsai Zsigmond néptánc és népdalkincsének felfedezése, rögzítése. 

De nemcsak Molnár István figyelt fel Karsai Zsigmondra, hanem a folklórtudomány olyan nagy nevei is, mint Kiss Lajos, Lugossy Emma, Martin György, Borbély Jolán, Vargyas Lajos. Innentől kezdve nem volt megállás: elkezdték feljegyezni a tánc- és dallamanyagokat, valamint hangfelvételeket készítettek. A munka során Karsai még Kodály Zoltánnal is megismerkedett, aki szorgalmazta a Maros-Küküllő vidék anyagának rögzítését és gyűjteménybe való beillesztését.

Öröksége

Karsai Zsigmond legújabb kori táncos és énekes népi kultúránk megújításában, értékeinek megőrzésében, továbbadásában játszott szerepe túlmutat a péceli kereteken. Életművét 2018-ban Pest Megye Értéktárába sorolták be.

E kiemelkedő életutat, valamint az értékek megőrzését számos díjjal elismerték munkássága során: elnyerte a Népművészet Mestere díjat 1961-ben, 1992-ben Életfa-díjjal jutalmazták, egy évvel később pedig a Pest megyei Önkormányzat Kulturális díját vehette át. 1995-ben a Magyar Művészetért Alapítvány díját kapta meg; Pécel 1995-ben választotta díszpolgárává, a Magyar Kultúra Lovagja címmel 2002-ben tüntették ki. A Hagyományok Házában külön terem viseli Karsai Zsigmond nevét.

(forrás, képek: karsai100.hu)

 

https://kulturvilag.blogstar.hu/./pages/kulturvilag/contents/blog/100941/pics/lead_800x600.jpg
festészet,Karsai Zsigmond,népművészet,néptánc
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?